A vizitdíj szedése miatt néhol rácsokat szereltek fel
Van ahol a biztonsági szolgálatot is megerősítették
2007-02-22 08:00 hírTV

A betegek általában türelmesek a kórházakban, rendelőkben szedett vizitdíj okozta kellemetlenségek miatt - derül ki Napi Gazdaság által készített körképből.

A díjat egy hete vezették be - az egészségügyi intézmények közül van olyan, ahol csak pár százezer forintos, máshol azonban 3-4 milliós havi bevételre számíthatnak.

A vizitdíj bevezetése óta eltelt hét tapasztalatai szerint a leggyakrabban előforduló problémát a vizitdíj automaták elromlása, a várakozási idő megnövekedése okozza, illetve, hogy a kórházak csak kevés pénztárat tudnak biztosítani és az intézmények dolgozóira túl sok pluszmunka hárul. Mindezek ellenére a lap által megkérdezett kórházakban arról számoltak be, hogy a betegek megértően és türelmesen viszonyulnak a változáshoz.

Van olyan intézmény, ahol úgy vélik, hogy nem térülnek meg a vizitdíj szedésével járó terhek; a kórházak közül van, amelyik százezer forintos, de van olyan, amelyik többmilliós havi bevételre számít a vizitdíjtól. Egyes kórházakban a vizitdíj szedése miatt, a biztonság növelése érdekében rácsokat szereltek fel és a biztonsági szolgálatot is megerősítették.

FH


Részvénytársasággá alakítanák az OEP-et
Az üzleti biztosítók nem az árral, hanem a szolgáltatással versenyeznek a tervek szerint
Népszabadság - Danó Anna - 2007. február 22.

Akár az egy-, akár a több-, biztosítós egészségügyi rendszer mellett dönt a kormány, az OEP mindenképp részvénytársasággá alakul, derül ki a lapunk birtokába került tervezetből. Ennek egyetlen tulajdonosa az állam lenne. Később azután privatizálhatnák az egészségpénztárat. Akárhány biztosító is lenne, díjtételeik csak minimálisan térhetnének el.

Bár koalíciós egyezség, így politikai döntés sem született még az egészségügy biztosítói modellváltásáról, a szaktárca és az üzleti biztosítók képviselői dolgoznak a jogszabálytervezeteken.

Hat munkacsoportban vizsgálják a biztosítói modellváltás makrogazdasági, nemzetközi összefüggéseit, valamint a szabályozással, a humán erőforrással, a fogyasztói jogokkal, a kötelező egészségbiztosítással és a kommunikációval kapcsolatos kérdéseket. Készül forgatókönyv az egybiztosítós modell átalakítására, illetve a több-biztosítós rendszer bevezetésére is.

Bármely forgatókönyv mellett is döntenek a koalíciós pártok, a lapunk birtokába került munkaanyagból egyértelmű, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) zártkörű részvénytársasággá alakul. Egyetlen tulajdonosa az állam lenne. A biztosítók magatartási szabályait meghatározó, csaknem kész jogszabálytervezet lényegében az SZDSZ egészségbiztosításról szóló, 2006-ban a választások előtt a parlamentnek is benyújtott, ám már meg nem tárgyalt javaslata. Az OEP-részvénytársasággá alakítása melletti érv, hogy így rugalmasabban szelektálhatna a szolgáltatások között, valamint az is, hogy így később könnyebben privatizálható.

Amennyiben a több-biztosítós modell mellett döntenek, az üzleti biztosítók piacra lépésének kezdetén az OEP Zrt. feladata lenne a piaci kudarcok korrigálása, az tönkrement biztosítók ügyfeleinek ellátása.

A javaslat szerint a közfinanszírozott piacra lépő magán-egészségbiztosító céget minimálisan 200 millió forintos tőkével lehet bejegyeztetni. Az összeget már az első évben intézményfejlesztésre kell fordítani. Legalább 650 milliós biztonsági tartalékot is föl kell mutatni. (Ez a hazai üzleti biztosítóknak nem jelent akadályt.)

Ha a több-biztosítós rendszert vezetik be, a magánbiztosítók teljeskörűen szervezhetnék a hozzájuk belépők ellátását, az állam által finanszírozott feladatok költségeit utóbb számlázhatnák. Egy-egy üzleti biztosítóhoz minimum 100 ezer, maximum 2 millió ember tartozhatna. A biztosítottak egyéni számlájáról maximum négy százalékot fordíthatna működési költségekre a biztosító. Ez valamivel nagyobb összeg, mint amenynyit jelenleg az OEP önmagára költ. A javaslat előírja a kötelező betegút-szabályozást - vagyis visszaköszön benne az irányított betegellátási rendszer -, valamint azt is, hogy a magán- és az állami biztosító díjtételei között legfeljebb plusz-mínusz ötszázalékos különbség lehet.


Nem kapnak többet a közszolgák - PDSZ nagygyűlés szombaton
MTI nyomán 2007. február 21. 17:51 gondola

Nagygyűlést hirdet szombatra a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a fővárosban, hogy megvitassák a közoktatásban kialakult helyzetet - közölte Kertész Ágnes ügyvivő. A szervezet szerint cinikus megállapodás született, ami csupán csak a 13. havi bér előrehozatala.

Kertész elmondta, nem titkolt céljuk, hogy összefogást teremtsenek a pedagógusok között egy esetleges radikálisabb megmozdulás, demonstráció, sztrájk irányába.

Az érdekvédő elmondta, hogy országszerte azt tapasztalják: az önkormányzatok sokszor a súlyos költségvetési hiányuk orvoslására a közoktatás "szűkítésétől" remélnek megtakarítást.

Mendrei László, a PDSZ országos választmányának tagja a kormány és a közszolgálati sztrájkbizottság megállapodása kapcsán elfogadhatatlannak nevezte azokat a feltételeket, amelyek közé kerültek. Cinikus megállapodás született, szó sincs béremelkedésről, még érzékelhető keresetnövekedésről sem - mondta, hozzátéve, a sztrájkhelyzet továbbra sem múlt el. Kifejtette: 2000-3500 forint közötti összegekről van szó csupán, s ez a bértáblában sem jelenik meg.

Kerpen Gábor elnök szintén arról beszélt, hogy az idei év második felében a 8,3 százalékos illetménynövekedés nem valódi bővülés, hanem a 13. havi bér előrehozatala. Aggályosnak tartotta, hogy "illetményelőlegként" fizetik ki a juttatásokat, s így azok nem növelik sem a nyugdíj-, sem a túlóra-alapot. Ugyanakkor 2009-ben már a havonta járó illetmény csökkenne 4,3 százalékkal - tette hozzá.

Pozitívumként említette, hogy ezt az előleget központi forrásból teremtenék elő, s emiatt senkit nem bocsátanának el, s további tárgyalási lehetőség van 2008-ra és 2009-re. Pozitívum lehet, ha teljesül, hogy a 2008 első félévében juttatandó félhavi illetmény 4,15 százalékos bővülést jelenthet.


Éger: minden szakmaiságot és emberséget nélkülöz a kórházlista
2007. február 21., szerda 17:12 InfoRádió / Gál Ildikó

Minden szakmaiságot és emberséget nélkülöz az egészségügyi miniszter kórházlistája a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke szerint. Éger lstván az InfoRádiótól értesült az aktív ágyak csökkentésének részleteiről.

Szomorú, hogy a politika teljesen elszakad attól a rétegtől, amelyért dolgoznia kellene - reagált az egészségügyi miniszter kórházlistájára Éger István.

A MOK elnöke az InfoRádióban hangsúlyozta, hogy a szakmát és a lakosságot egyáltalán nem tájékoztatták a részletekről. Éger István elszomorítónak tartja, hogy állandóan változnak a listán lévő és onnan lekerülő intézmények, és szerinte minden szakmaiságot nélkülöz a javaslat.

"Odáig süllyedünk, hogy egy hegyvidéken gyógyítandó asztmás vagy allergiás beteget bedugnak a füstös Budapest közepén lévő intézmény kórtermébe a darab darab elv alapján" - mondta a kamara elnöke, aki szerint az emberségnek és a gyógyítás specifikumának is meg kellene jelennie a javaslatban.

Éger István elmondta, hogy az orvosok nem tudnak mire felkészülni, mert nincsenek tárgyalások, és nem kérik ki a véleményüket. A MOK elnöke hozzátette: több levéllel fordult a kormányfőhöz és a szakminiszterhez, de vagy nem kapott választ, vagy semmitmondó reagálás érkezett.

Kapcsolódó cikkek:
    * Bezárnak, összevonnak, feldarabolnak - a szocialisták már ismerik az ágyszámokat


Vállalkozásfejlesztési pályázatok: a tőkeerős vállalkozások a nyerők
MTI 2007. február 22. 00:52 gondola

A pályázati elbírálások során a tőkeerős vállalkozások az esélyesek - hangzott el szerdán egy vállalkozás-fejlesztési lehetőségekről rendezett fórumon Szekszárdon. A márciustól megnyíló pályázatoknál fontos szempont lesz a gazdálkodási háttér, hogy mekkora árbevétele volt a vállalkozásnak, az elmúlt években nyereségesen vagy veszteségesen gazdálkodott; az új kiírások főként a jó mutatókkal rendelkező, erős cégeknek elérhetők - mondta a fórum kapcsán újságíróknak Essősy Zsombor, a Magyar Pályázatkészítő Iroda ügyvezető igazgatója.

Tájékoztatása szerint az első Nemzeti Fejlesztési Terv keretében, a rendelkezésre álló 670 milliárd forint összértékre közel 40 ezer pályázat érkezett az irányító hatósághoz, ezek közül a jelenlegi feldolgozási szint szerint 18 ezret támogattak. Tolna megyéből körülbelül ezer pályázat érkezett, ezeknek a fele, mintegy 450 bizonyult sikeresnek.

Az igazgató elmondta: kiemelten támogatták a feldolgozóipart, a gépbeszerzést, a technológia fejlesztését, váltását, de ezen kívül az önkormányzati és a nonprofit szektor is jelentős támogatást kapott.
Arra a kérdésre, hogy milyen jellemző okok vezettek egy-egy pályázat sikertelenségéhez, Essősy Zsombor a formai hibák mellett megemlítette: 2006-ra már fontos szempont volt a vállalkozás gazdasági háttere, ha valaki nem volt annyira tőkeerős, nem voltak olyan jó mutatói, akkor az sajnos nem nyert.