"...így készülünk szelíd háborúra,
mindig magunkért, soha mások ellen,
sót párolunk és vásznakat szövünk,
s míg kisebbítnek lassan megnövünk!"
Dsida Jenő






M E G H Í V Ó

Tisztelettel meghívjuk Önt, családtagjait és barátait
a HEGYVIDÉKI Trianon Társaság és a Nemzet Emlékezés Harangja Alapítvány által rendezett előadásra.

prof.  Dr.  C s a t h  M a g d o l n a
egyetemi tanár
"Milyen erős az immunrendszerünk?"

S z e n t m i h á l y i  S z a b ó  P é t e r
költő, író, publicista
"Az erősek gyöngesége" 2006 ősz

Helyszín: Bp. XII. kerületi MŰVELŐDÉSI KÖZPONT Klub 2. terem
(MOM) Bp. XII. ker. Csörsz u. 18.
Időpont: 2007. október 11. (csütörtök) 18. óra.

http://kisebp.fw.hu www.nja.hu www.oktober23bizottsag.hu


*** ********************************************

Gyurcsány: hazugságokkal nem lehet fejlődni, de ő becsületes
2007.10.04 21:23 Tolcsvai L. László - MNO

Eljött az ideje annak, hogy ebben az országban ne maradjon szegény, aki szegénynek született. Azért lettem politikus, mert annak idején azt gondoltam, eljött az ideje a változásoknak, a reformokat pedig végrehajtjuk. A tisztességes baloldali gondolkodás híve vagyok, s hiszek a mostani kormány sikerében - hangoztatta nagymonológjában ma délután Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azon a kazincbarcikai fórumon, amelynek címe "A Nagy Párbeszéd, Magyarország kérdez, mi válaszolunk."

Magyarország kérdez, mi válaszolunk a szlogenje annak a propagandaakciónak, amit az MSZP szervez, a szocialista politikusok pedig mától kezdve járják az országot. A Nagy Párbeszéd első állomásán ma Gyurcsány Ferenc szólította meg a kazincbarcikai nyugdíjasokat, ugyanis a miniszterelnök délutáni fellépésére leginkább a hatvan év felettiek juthattak be. Nem is csalódott a hallgatóság, másfél órás beszédet hallhatott, a mondanivaló lényege pedig az ellenzék furcsa viselkedése, illetve a kormánypártok tehetségének elemzése volt.

- Hiszek Magyarországban, hiszek a reform sikerében, engem a nemzet sorsa iránti elkötelezettség éltet - hangoztatta Gyurcsány Ferenc, s bízik önmagában. Ráadásul úgy véli, tettei bizonyítják, miszerint felelős miniszterelnöke az országnak. A baloldali kormányzás sikeres, 2010-ben pedig újra megnyerik a választásokat. Nem egy nap a lényeg, hanem a végeredmény, s a közvélemény-kutatási adatok gyorsan változnak. Eltökélt szándéka végigvinni a reformfolyamatot, s nem adja fel a miniszterelnöki széket még akkor sem, ha az ellenzék ezt szeretné. Mint hangoztatta, az MSZP egy rendkívül sikeres párt, a kormány tagjai pedig jól dolgoznak. Bajnai Gordont hozta példaként, s Gyurcsány azt mondta, ő az a miniszter, aki becsületes munkájával, szorgalmával bizonyítja, "meg lehet csinálni" a reformot.

- Mi, a magyar baloldalon megértettük - fogalmazott -, hogy miről szól Magyarország. Azt tudom mondani, időnként nagy kihívásoknak kell megfelelnünk, én pedig az a miniszterelnök vagyok, akit a legtöbbször támadtak a rendszerváltás óta. Nem fogják megállítani, sem az országot, sem a kormányt sem engem, eltökélt vagyok a reformok folytatását illetően. Köszönöm az aggódást, de engem nem kell félteni, értem a dolgomat, s ez a baloldal kiviszi az országot a gödörből. Megnyerjük a 2010-es választást is és felvirágoztatjuk Magyarországot. Felhívta a figyelmet, tegnap Osloban volt, s megnézte az ottani egészségügyet. Számára egyértelművé vált, hogy jó úton jár kormánya, hiszen a norvég egészségügy sem a kórházi ágyszám növelésére, helyette inkább a minőségi gyógyításra koncentrál.

Gyurcsány nem hagyta szó nélkül a parlamenti munkát sem, szerinte az ellenzék mellébeszél, s olyan dolgokat állít, amiket nem lehet megvalósítani. A miniszterelnök azt mondja, adócsökkentéssel, szociális támogatások növelésével nem lehet előrevinni a hazát, márpedig a Fidesz olyan ígéretekkel bombázta a választókat, amiket nem tudott volna teljesíteni kormányra jutása esetén. Hazugságokkal nem lehet fejlődni - tette hozzá -, s a szocialisták bizonyították, hogy tisztességesek és megtesznek mindent a közös sikerért. Van akarat, a baloldali politikusok pedig következetesen, hitelesen dolgoznak. A miniszterelnök nem fél, még akkor sem, ha folyamatosan támadják, ha az ellenzék tiltakozik tettei ellen. A végén azt üzente Horn Gyulának: jobbuljon meg!

*** ********************************************

Gyurcsány a nyugdíjasoké, Orbán a vidéké
2007. október 5. FigyelőNet

Gyurcsány inkább újító szellemű, határozottabb, magabiztosabb, Orbán viszont tisztességesebb, hitelesebb, megbízhatóbb, érthetőbb, őszintébb - tizenöt pozitív személyiségjegyből öt inkább a kormányfőre, míg tíz a Fidesz elnökére igaz.

A Századvég és a Forsense a két potenciális miniszterelnök-jelölt imázsprofiljáról készített telefonos közvélemény-kutatást 2007. szeptember 18. és 27. között.

A 2006-os hasonló felmérésben a válaszadók egyértelműen inkább Gyurcsány Ferenccel kapcsolatban érezték jellemzőbbnek a vizsgált tulajdonságokat. Idén februárra már jóval kiegyenlítettebbé vált a kép: nyolc tulajdonság tekintetében Orbán Viktor, hét esetében pedig Gyurcsány Ferenc megítélése volt a kedvezőbb, két esetben pedig nem volt szignifikáns a különbség.

10:5 Orbánnak

A szeptember közepén készített felmérésben a vizsgált tizenhét tulajdonság közül a válaszadók tizet tartottak inkább jellemzőnek Orbán Viktorra, és öt tulajdonságot éreztek inkább Gyurcsány Ferenchez közelebb. Ugyanakkor két tulajdonság esetében - felkészültség, közös megoldások keresése - nem mutatkozott releváns különbség. Gyurcsány Ferenc a különbség mértéke szerint csökkenő sorrendben inkább újító szellemű, hosszabb távon gondolkodó, határozottabb, magabiztosabb, és szélesebb látókörű.

Orbán Viktor viszont az emberek problémáira odafigyelő, tisztességesebb, hitelesebb, megbízhatóbb, érthetőbb, őszintébb, tapasztaltabb, rugalmasabb, megfontoltabb, és jobb megjelenésű. Különösen az "emberek problémáira odafigyelés" esetében jelentős a volt miniszterelnök 21 százalékpontos előnye a jelenlegivel szemben.

Orbán falun a legerősebb

Egyértelműen kevesebben gondolják ma felkészültebbnek, valamint határozottabbnak Gyurcsány Ferencet, mint 7 hónappal ezelőtt, míg emelkedés csak a korábban legkevésbé jellemzőnek tartott tisztességesség esetében mutatkozott. Ezzel szemben Orbán Viktornál több tulajdonság esetében is az arányok határozott emelkedést mutatnak, különösen igaz ez a magabiztosságra, a határozottságra, az érthetőségre és az újító szellemre.

Gyurcsány Ferenc esetében minden tulajdonságot nagyobb mértékben találnak jellemzőbbnek a település méretének növekedésével párhuzamosan, míg Orbán Viktor esetében ez pont fordítva van. A legnagyobb eltérést a falvak esetében tapasztalni. A falun élők szemében romlott a legtöbbet a miniszterelnök megítélése, s ezzel fordított arányban javult Orbán Viktoré.

Gyurcsányt a nyugdíjasok értékelik

A korcsoport szerinti bontás alapján Gyurcsány Ferenc profilja esetében a 60 felettiek pozitív értékelései a meghatározók, gyakorlatilag minden tulajdonságot nagyobb arányban gondolnak jellemzőbbnek a kormányfőre, mint a fiatalabb korosztályok képviselői.

Orbán Viktor imázsprofilja kevésbé válik szét korcsoportok szerint, az érthetőség és a problémákra figyelés esetében mutatkozik egyedül jelentősebb eltérés. Itt a legfiatalabbak mondták a legnagyobb arányban a volt miniszterelnök nevét. Míg a 60 év alattiak esetében Orbán imázsprofilja a kedvezőbb, addig az ennél idősebbek szinte minden szempont alapján Gyurcsányt preferálják nagyobb arányban.

Kapcsolódó témák
Politológusok: meggyengült Gyurcsány
Tárki: zuhan az MSZP
Nem nőtt az MSZP támogatottsága, a Jobbik mérhető lett

*** ********************************************

Hogyan és kik állítják vissza a Szent Korona jogfolytonosságát?
Szabad ég alatt...
2006. december - Beszélgetés Dr. Varga Tiborral

A riport letöltése PDF formátumban.

Dr. Varga TiborManapság egyfajta végleges anyagi és hatalmi átrendeződés kezdeti, időszakának vagyunk tanúi. A folyamat elkezdődött, de nagyon sötét időket élünk, mert rádöbbenhettünk, hogy az elmúlt ötvenhét évnyi időszak, úgy ahogy van egy csőd. Ráadásul ezt még azok is tudják, akik ma diktálnak.

A Kárpát-medencében, közösségünk példátlan módon él, de nem csupán, azért mert a trianoni döntéssel Magyarországot megcsonkították. Sajnálatos módon az élet rendjét is átalakították, elnyomóink, és nyakunkba kényszeríttették a bolsevista majd a tőkepénzes létformát - mindezzel felborítva hagyományainkat, és kiforgatva minden szellemi értékrendet. Az utóbbi események kellőképpen felbolygatták országunkat, azon túl pedig, az októberi történéseknek korábban, jelei is voltak.

A jelenlegi alkotmányos válság kialakulása előtt, augusztus 20-án, éppen Szent István napján egy baljós természeti erő figyelmeztetett a majd egy hónappal később kialakult válságra. Mint tudjuk, e napon pusztító ítéletidő tombolt. Érdekes módon, a kommunista hatalom e napon ünnepeltette a 1949. XX. törvényben kinyilvánított alkotmányát, és szakítva a tradícióval az új kenyér tiszteletét is Szent István napjára helyezte át. A magyarság, ezt az ünnepnapot hagyományosan július 15-én, az apostolok oszlásának napján tartotta.

A régi időkben az augusztus 20-i nap "törvénylátó" nap volt. Szent István nevének jelentését a korakereszténységben, görögből latinra Sztefanusz avagy korona, a héber nyelvből eredően, pedig norma szabály, törvény, tan-ként értelmezték. Amikor Protomártír Szent Istvánt az ószövetségi nép ítélőszék elé állítja, akkor ő az újszövetség törvényeivel szembesíti vádlóit. Innen fakad a norma, szabály, törvény elnevezés. Amikor mi Szent István nevét említjük, akkor tulajdonképpen felmutatjuk a Szent Korona Tanát, és az ősi törvényeinket. Hazánkban az erkölcsi válság, elégedetlenségi hullámot indított el, amely sokáig elhúzód-hat, ha az ország nem talál megoldást a jelenlegi helyzetre. Kiutat, a káoszból, a történeti alkotmányunk adhat, de nem mindegy, hogyan és kik állítják vissza a jogfolytonosságot. A kialakult alkotmányos és morális válságról beszélgettünk Dr. Varga Tiborral.

- Miként borították föl országunk jogrendjét az elmúlt évtizedekben?

- Az egyik legsúlyosabb tény ma Magyar-országon, hogy az igazság, az erkölcs és a jog nincsenek egymással köszönőviszonyban sem. Jelen pillanatban kilátástalannak tűnik, hogy az emberhez méltó létezés útján tovább tud haladni az ország. Az elmúlt ötvenhét évben a hatalom megpróbálta a múltat végképp eltörölni, és azt a történelmi alkotmányt, amely országunkat ezer évnél is tovább igazgatta, szétzúzták.

Nemzetünknek soha az előtt nem volt írott, kartális alkotmánya, a német megszállás idején, 1944. március 19-től sajnálatos módon nem érvényesülhetett tovább. Aztán a szovjet csapatok özönlötték el földünket, és hosszú időre elveszítettük függetlenségünket. De bizony, még ma sem állíthatjuk, hogy gazdasági vagy akár politikai értelemben szabadok volnánk.

- Trianonban hosszú időre megpecsételték a magyarság sorsát. A nagyhatalmak milyen létformát kényszerítenek ránk napjainkig?

- A magyarság, és a Kárpát-medencei közösség ellen a huszadik században három roppant nagy bűnt követnek el. Főként az 1920-ban hozott trianoni diktátum számít óriási gaztettnek, amit a finánctőke azért erőszakolt ki, mert a magyarság ekkor még mindig hordozza a szakrális királyságának hagyományát. A történelmi Magyarország területén, az emberek még a huszadik század elején sem voltak tömegesen városlakók.

A városi tömegnek viszont minden, a létfenntartásához szükséges árut és energiahordozót meg kell vásárolnia. (élelmet, ruhát, fűtést, világítást, utazást stb.) A vásárláshoz, pedig folyamatosan pénzre van szükség, ezért jelenik meg a kereskedelem és a hitel. Mindehhez, szükség volt azt elérni, hogy a magyarok is városlakókká váljanak, ezért feldarabolták az országot, amely ezt követően földjéből már nem tudta eltartani magát.

Minthogy az embereknek bevételi forrásra van szüksége, ezért városokba áramlanak, hogy munkához juthassanak. Innen indul a proletár és az ezzel egylényegű polgár dilemma. A financiális gazdaság, megteremtette a felvevőpiacot, ám e rendszerben valójában a proletárt és a polgárt, egyformán városi nincstelenné tették. A trianoni döntés másik előidéző tényezője volt, hogy Magyarországon fontos kereskedelmi útvonalak haladtak át, és miután a finánctőke kereskedelemből él, nem volt mindegy, hogy ezek kinek a kezében vannak.

- Elhelyezkedéséből adódóan milyen előnyökkel rendelkezett országunk a középkorig? Miféle, érdekektől vezérelve osztották meg a Kárpát medence közösségét és határait?

- Országunk gazdagságát a középkorban, főként központi elhelyezkedése alapozta meg. Mindazzal ellentétben, amit ma mindenáron el akarnak velünk hitetni, Magyarország geopolitikailag igen jó területen helyezkedik el, Európa szívében. Így a történelmi Magyarországon keresztül vezetett a legtöbb kereskedelmi útvonal.

Abban az esetben, ha a nyugat kereskedni akart az "orosz macival" és hasonlóképpen, kelet nyugattal, akkor mindenképpen országunkon kellett áthaladnia, amiért vámot fizetett. Az ország feldarabolásával, a "divide et impera" az "oszd meg és uralkodj" elve alapján a kereskedelmi útvonalak, már nem okozhatnak gondot a tőkés világ számára. Ennek következtében, ha a magyarság felől bármilyen akadály, adódna, akkor e tartomány kikerülhető bármely elcsatolt vidék irányában. Jelen pillanatban olyan vezetőink vannak, akik nem szeretik országunkat, és idegen érdekeket képviselnek.

Olyan vezetőkre van ma szüksége nemzetünknek, akik végre kommunikálnak az emberekkel, és tudatosítják Magyarország, valamint az elcsatolt területek közösségében, hogy összetartozunk és a Kárpát-medence egységes, érdekeiket pedig közösen kell érvényesítenünk. A Kárpátok ölelte terület újra felvirágozna, - és ehhez pillanatnyilag még a határokat sem kellene módosítani, - ha a tót, a rác, a horvát és a többi itt élő közösség is megértené, hogy nem azért él rosszul földjén, mert a magyarság is létezik.

Két másik főbűnt követtek el még, miután kis - Magyarországgá változtatták területünket. A finánc érdekeltség baja az volt, hogy továbbra is, a nemzeti erők kezében maradt az ország javainak nagy része. A régi magánjogunk szerint nem megengedhető módon, a hatalom eszközeivel visszaélve, a tulajdonosoktól elkobozták vagyonaikat. Ezt pedig az 1949. XX. tv., (amit 1989. az október 23-i köztársaság kikiáltásával tovább éltettek), keretein belül követték el. Az 1945. évtől kezdődő erőszakos államosítás példátlanul nagymértékben sújtotta a magyarságot, és főként a földjéhez ragaszkodó parasztságot. (A szövetkezetesítés még azokat is érintette, akik a kommunista hatalomtól kapták földjeiket.) Miután a megmaradt nemzeti erőktől is elharácsolták a vagyonukat, azután privatizáltak, és az ingatlanokat, és nemzeti értékeinket szétosztották a pénzhatalom embereinek.

- Mit jelent a privatizáció, és hogyan gazdagodtak meg a "rendszerváltás" időszakában bizonyos érdekcsoportok, az országunk kárán?

- Nem véletlen, hogy a privatizáció szó a latin privo - fosztani, igéből származik. A magánosítás, Magyarországon a közelmúltban fosztogatást jelen-tett. Ez azért is különös, mert a termelői szférában, 1988. évben, 92,9% volt az állami tulajdon, míg 1944-ig 60%-os volt a magántulajdon.

Következésképpen, 92,9 % állami vagyon eltűnt, az államadósságunk, pedig nem csökkent. Mindez, az el-múlt ötvenhét év alatt ment végbe. A privatizáció következtében milliárdos vagyonok keletkeztek. A ma leggazdagabb ember, kilencvenmilliárd adózott vagyont vall magáénak. Az APEH pedig nem-régiben nyilvánosságra hozta, hogy a múlt évben a legtöbb jövedelemmel rendelkező magyar hét milliárdot keresett, mindezt úgy, hogy már jelentős tőkemennyiség állt mögötte. Ez azért több mint érdekes, mert ebben az országban, az 1989-es év előtt jelentős tőkével senki nem rendelkezhetett.

Mindent összevetve, tizenhat év alatt lehetetlen, hogy évi tízmilliárd adózatlan jövedelmet kereshetett bárki is. Teljesen világos, hogy a közvagyon áron alul került ki az államszférából, amely manapság a valós értékén jelenik meg. A közvagyon, mindannyiunk tulajdona volt.

Tudjuk, hogy éppen azért volt alacsony a bérünk az "átkosban", mert a levont összegekből tartották fönn a közintézményeket, a közkórházakat, közutakat. Minket, tulajdonosokat, az egyes elidegenítések alkalmával nem kérdeztek arról, hogy eladhatják-e, kinek adhatják el, és milyen feltételekkel a köztulajdonokat. Megdöbbentő, hogy azok, akik felvásárolják az állami tulajdont, miután 1989 és 1990 előtt jelentős magántulajdonnal, nem rendelkeztek, hiteleket vettek fel. Ám a mi pénzünkből történt a hitelezés folyamata is.

Ez azt jelenti, hogy a közösségünk elveszti a tulajdonát, de ráadásul, velünk fizettetik meg a kifosztás ellenértékét. Az elmúlt ötvenhét hazugsággal eltelt éveiben történt intézkedések, sem biztosítják, azt, hogy ma az óriási, vagyonátcsoportosításból származó vagyonokat megőrizhessék azok, akik számára kiprivatizálták az országot.

A nemzetközi finánctőke sem tudhatja biztonságban fel-halmozott vagyonát, mert bármikor jöhet egy olyan generáció, amely követelni fogja, hogy térjünk vissza az írott alaptörvénytől a több, mint ezer éves történeti alkotmányunkhoz.

- A bolsevista jogszabályozás előtt nem volt írott alaptörvényünk. Azok számára, akik nem értik hogyan maradtak fenn törvényeink, meghatározható a magyarság történeti alkotmányának fogalma?

- A történeti alkotmány leginkább egy jól elkészített kovászos kenyérhez hasonlítható. Az utolsó sütésű kenyér akkor válik jóízűvé, ha tésztájában bele sütötték a legelső kenyérnek kovászát. Törvényeink, csak akképpen lehetnek teljesek és igazságosak, ha nem egy nemzedék határozza meg a közösség számára, hogy milyen keretek között élje le életét.

Tekintettel kell lennünk arra, hogy jelen vannak az ősök is. Mert a Szent Korona (Sacra Corona) eszme szerint, mindazok jelen vannak a Kárpát-medencében akik már megszülettek, és akik születni fognak. Nem jogász megfogalmazással élve, az Úristen megteremtette a világot, az ige pedig kettévált igazságra, és igazságtalanságra. És az igazság azóta is igazság, és az igazságtalanság pedig azóta is igazságtalanság.

Ugyanakkor, a világ változékony, amely minden nemzedéknek különböző kérdéseket tesz fel, ezért mindegyik generációnak különböző a feladata. Miután a nemzedékek egy emberöltőre kiszabott időtartama, nem elegendő arra, hogy a feltett kérdésekre megfelelő választ adjanak, ezért figyelembe kell venni az ősök tudását. A válaszok, pedig ott vannak az ősök tudásában, szokásaikban, a szokásjogban, és minél régebbi a szokásjog, az annál jobb, hisz Isten jónak teremtette a világot. A mi történeti alkotmányunk igen régi, és ennek részét alkották Szent István intelmei. Az Aranybulla 14. pontjából levezethetjük a miniszteri felelősséget, amely már tartalmazza, hogy az országos tisztségviselők, milyen felelősséggel tartoznak, ezt szabályozzák, 1290-ben, majd 1298-ban is.

Magyarország hosszú ideig királyságban élt, és miután a főhatalom a Szent Koronában volt elhelyezve, -iurisdictio, vel ditio Sacrae Regni Coronae-, ezért létezhet a király nélküli királyság intézménye is. Hunyadi, és Szilágyi idejében is így volt egy rövid ideig.

Az 1920:1.tc. alapján a provizórium időszakában is király nélküli királyságban élt Magyarország. A hatalom, megosztott volt, mert minden fennhatóság a Szent Koronában van, ezért nem alkothatott a király önmaga törvényeket, ha mégis egyedül akart rendelkezni, akkor azt pátensnek nevezték. A vár-megyék a pátenseket felülvizsgálhatták, és ha nem volt összhangban a történeti alkotmánnyal, abban az esetben, a tétlenség joga, ius inertial vagy tétlenség ereje, vis inertiae lépett érvénybe, tehát nem kellett végrehajtani azokat a pátenseket, amelyek nem voltak összhangban a történeti alkotmány törvényeivel.
Ezeket később a szokásjog alapján, 1545:33. tc.-ben törvénybe iktatták.

- A jelenlegi alkotmány illegitim a szovjet behatás idejéből származik. Milyen történelmi bonyodalmak útján jutottunk ebbe a helyzetbe, és miféle létformát kényszeríttet ránk a kommunista hatalom?

- Jelenlegi együttélési forma, 1945-től kezdődően indul el. A szovjet elnyomás idején foganatosítják a 1949. XX-as alkotmányunkat, amely tulajdonképpen az 1935. évi sztálini alkotmány átvételéből származik, amelyet 1989. október 23-án tovább éltetnek. Megszállás alatt lévő ország parlamentje adott felhatalmazást a köztársaság kikiáltására is.

Majd 1990. május 2-án összeült az első szabadnak nevezett parlament, annak ellenére, hogy az orosz csapatok csak 1991. júniusában mentek ki országunkból.

Történelmi alkotmányunk 1944. március 19-ig vezérelte az országot, mi több, tovább is, mivel az 1938. XIX-es törvény alapján választották meg általános egyenlő és titkos választással az 1939. évi parlamentet, amely a béketárgyalásokat követően még fél évig meghosszabbította működését. Miután az 1944. évi VII-es tv.-ben erről rendelkeztek és törvényes úton lehetővé tették, hogy kény-szerhelyzetben külföldön is ülésezhessenek. Utoljára Altöttingben, Guttenburgban, 1947. augusztus 20-án ez meg is történt, ahol kifejezésre juttatták, hogy ők a nemzeti szuverenitás letéteményesei, és a jogfolytonosság fenntartásának feltétele, pedig a Szent Koronában van.

- Milyen eszközökkel igyekszik bebiztosítani magának a tőkepénzes hatalom az elmúlt időszakban felhalmozott vagyonokat?

Az elmúlt ötvenhét évben történt intézkedések, sem biztosítják, azt, hogy ma az óriási, vagyonátcsoportosításból származó vagyonokat megőrizhessék azok, akik számára kiprivatizálták az országot. A nemzetközi finánctőke sem tudhatja biztonságban felhalmozott vagyonát, mert bármikor jöhet egy olyan generáció, amely követelni fogja, hogy térjünk vissza az ideiglenes írott alaptörvénytől a történeti alkotmányunkhoz.

Napjainkban a finánctőkések legfontosabb törekvése, hogy az elmúlt ötvenhét évben történt államosítás, és privatizációs folyamat által kialakított politikai és gazdasági hatalmát, végérvényesen megszilárdítsa. Erre leghatásosabb módszer, ha ők maguk térnek vissza a történelmi alkotmányhoz.

A társadalomban zajló folyamatok láttán, és a már rég bevált módszerrel élve, amely - "Ha nem tudod megakadályozni, akkor állj az élére!" - elve alapján működik. Ezért az elnyomó hatalom békétlenséget szít, tulajdonképpen erőszakos állapotokat teremt. Ha esetleg a békét-lenség nem végletekig megy el, és véres eseményekbe nem torkollik, akkor elhúzódó zavargásokra van szükség.

A tömegigény ekkor már békét áhít, ebből következik, hogy az úgynevezett jobb és baloldali pártok egymásra találnak majd. (A béke és rend megteremtésének érdekében a "jobb" és "baloldal" összefog, ekkor összeülhet a nemzeti kerek asztal, mint ahogyan az úgynevezett "rendszerváltáskor" is megtették.) Ilyen módon, már visszatérhetnek a történeti alkotmányhoz, de úgy hogy a privatizáció kérdésköre nem kerül majd fölülvizsgálatra.

Tehát, miután láthatjuk, hogy az elmúlt ha-zugságokkal tűzdelt ötvenhét év boldogtalanságot hozott az országra, célszerű volna, ha visszatérnénk ahhoz a hagyományhoz, amely jóval több, mint ezer éven át összetartotta közösségünket, és megkísérelnénk aszerint élni.

Beszélgetett: Buncsik Marianna

SzentKoronaOrszaga.hu

2007(1707).10.05.


Hírháló achívum CD
Kárpát-Haza
Nemzetőrség
Varga Domokos György honlapja
Egységben a Szent Koronával!
Az Atya, Anya és Fiú: a Maniheista szentháromság

Petíciózás

BANNERCSERE
Best of Gyurcsány 2
tovább dübörög a hazugság

és gyűjtemény

Dobogó
Hírháló archívum CD
Programajánló!
FEKETELISTA
Székely miatyánk
Magyar Arcképcsarnok
Nemzeti Hírháló blog
Egységben a Szent Koronával!
Civil Jogász Bizottság
Nemzeti Jogvédő Alapítvány

Újra Zenit TV
Erdélyi tájakon
Trianon Emlékmű
Szent Korona rádió
Kossuth Tér Rádió
Szent István Rádió
Feltöltődés zenével
Hírvonal: 1/222-0343

Ingyenes Winamp programmal
Hírháló rádió

 
"Uram, ments meg engem a hazug ajaktól és a csalárd nyelvtől!"
Zsoltárok k. 120:2




 
A hírlevelekben megjelent írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség véleményét.
Nyomtatás | Hozzászólások | Szerintem | Hírküldés | Vendégkönyv
Feliratkozás | Leiratkozás | Szüneteltetés | Nagyobb betű | RSS | Levelezőlistánk