Balassi-emlékérmet kap a verséért bebörtönzött költő
Forrrás: www.preshaz.eu

Hét év, négy hónap és 22 nap - ennyi időt töltött börtönben a salgótarjáni Jecsmenik Andor egy költeménye miatt. A Ne álmodj nép című verset 1966-ban, tíz évvel a forradalom után írta.

Jecsmenik Andor munkahelyén, a zagyvapálfalvi üzemben a szekrényében tartotta a kockás papírra írt verset, ám néhány munkatársának megmutatta. Besúgták, és beindult a gépezet. Az állambiztonsági papírgyártás termékeit Gáspár István Gábor adta ki nemrég az Egy vers ára című kötetben. Jecsmenik a gyönyörű versért kétévi börtönbüntetést kapott, ám le kellett töltenie az 1956-os hőstetteiért korábban ellene elrendelt, ám részben kedvezménnyel elengedett ötévi büntetést is. A szabadságharcost 1990 után fölmentették, de ma az állam nem foglalkozik Jecsmenikkel. A civil Magyarország azonban megköszöni a szabadság hősének áldozatát. Az idén, március 14-én a 82 éves Jecsmenik Andor költő átveheti a Balassi Bálint-emlékérmet a salgótarjáni Balassi Bálint Könyvtárban. Az érmet Rieger Tibor M. S. mester-díjas szobrászművész - az érem alkotója - adja át, köszöntőt mond Kiss Dénes József Attila-díjas költő, aki 1956 után fél évet töltött gyűjtőtáborban egy verse miatt.

A forradalom ötvenedik évfordulóján Jecsmenik Andor nem kapta meg a Szabadság Hőse kitüntetést, "kiérdemelte" viszont ezt az állami - a köztársasági elnök és a miniszterelnök által is aláírt - elismerést az a K. József, aki "Bükkszéki József" fedőnéven III/III-as jelentéseket írt Jecsmenikről...


Slota megint habzik: Aki nem beszél szlovákul, csökkent értékű állampolgár!

Ján Slota, az SNS elnöke szerint a Magyar Koalíció Pártjának hibája, hogy egyes magyar iskolában tanuló diákok nem tudtak válaszolni a Monitor 9-ben feltett kérdésekre szlovák nyelven. Szerinte ezek a "nem teljes értékű állampolgárok" majd nem lesznek képesek megfelelően elhelyezkedni a hazai munkaerőpiacon, például Szlovákia északi területein.

A balkáni helyzettel kapcsolatban megjegyezte, hogy "Sosem mondtam, hogy Koszovó egy harmadik világháború kitöréséhez vezethet. Azt mondtam, hogy ez egy darabja egy olyan mozaiknak, mely feszültséget kelt és háborúval végződhet." Veszélyesnek látja a Koszovó - Dél-Szlovákia párhuzamot.

Slota szerint Szlovákiában nincsenek kisebbségek, csak olyan politikai erők, melyek azt vallják magukról, hogy a kisebbségeket képviselik és ezzel visszaélnek. Szerinte az Magyar Koalíció Pártja mögött a FIDESZ és Orbán Viktor áll, valamint a magyar köztársasági elnök.

"A magyar párt lépésenként kelt feszültséget aztán azt kiabálja, hogy el vannak nyomva. Tolvaj kiált tolvajt..." Slota szerint a német és a magyar kisebbséget Szlovákiában már a 2. világháború után csaknem teljesen megszüntették. "Állítólag a magyar kisebbség száma nálunk növekszik. Aztán arról beszélnek, hogy likvidálva vannak. Most ugyan csökken a számuk, mert a cigányok végre öntudatra ébredtek és nem akarnak tovább a magyar kisebbséghez sorolódni."

Slota szerint ma mindenki büszke arra, hogy mit tett az önálló Szlovákiáért. Pártja, a most 18 éves SNS a kezdetektől Szlovákia önállóságáért küzdött.

SITA, -para-
rimaszombat.polgarinfo.hu


Kiutasította az Egyesült Államok nagykövetét Fehéroroszország
2008. március 8. 00:00 MNO

Kiutasította az Egyesült Államok nagykövetét Fehéroroszország, miután az szigorította Alexander Lukasenko fehérorosz elnök utazási feltételeit. A belorusz külügyminisztérium ugyancsak hazahívta Washingtonba delegált nagykövetét.

Az Egyesült Államok döntése csak az utolsó csepp volt a pohárban az "Európa utolsó diktatúrájának" titulált Lukasenko számára, mivel korábban Amerika már szankciókat foganatosított a fehérorosz állami olajcég, a Belneftekim ellen is. Az amerikai külügyminisztérium az EU-hoz hasonlóan korlátozza Lukasenko utazásait, és követeli politikai foglyainak szabadon engedését, valamint demokratikusabb rendszer bevezetését ahhoz, hogy normalizálja kapcsolatait a szovjet utódállammal.

(lanchidradio.hu)




A brüsszeli irodában testesül meg az erdélyi magyarság képviselete, míg a budapesti iroda a nemzeti képviseletet hivatott szolgálni - mondta Tőkés László Európa Parlamenti képviselő, református püspök 2008. március 7-én, az Európa Parlamenti budapesti iroda megnyitóján. Az ünnepi eseményen részt vett Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának fideszes elnöke, Szilágyi Zsolt, a brüsszeli iroda kabinetfőnöke, Kulcsár Terza József-György, a sepsiszentgyörgyi iroda vezetője, valamint a sajtótájékoztató utáni iroda avatáson köszöntőt mondott Szájer Jószef Európa Parlementi Néppárti képviselő, valamint Erdélyi Géza református püspök.
   Tőkés László hangsúlyozta a múlttal való szembenézés fontosságát. Kitért rá, hogy március 5-én Brüsszelben épp e témakörben tartottak tanácskozást neves politikusok: Vytautas Landsbergis, Litvánia első szabadon választott elnöke, Tunne-Valdo Kelam, az észt rendszerváltás történelmi személyisége, Christopher Beazley brit EP-képviselő, valamint Renate Weber, romániai EP-képviselő stb. részvételével. Az Európa Parlamenti képviselő rámutatott: - Amíg a titkosszolgálati átvilágítás és a múlttal való szembenézés nem történik meg Kelet-Európában, a 18 esztendővel ezelőtt megkezdődött rendszerváltás nem fejeződhet be. Ezért a Királyhágómelléki Református Egyházkerület e témakörben rendkívüli lelkészértkezletet tart idén májusban Nagyváradon. Mint mondta, a láthatatlan berlini falat is le kell végre bontani! Tőkés László kiemelte: - Visszatérőben van a Securitate, akik továbbra is akadályozzák a rendszerváltozás folyamatát.
   Az EP-képviselő rámutatott: - Fontosnak tartja a keresztény értékek ápolását, és a különböző vallások kiegyensúlyozott egymás mellett élését. Véleménye szerint a keresztény egyházak háttérbe szorulása figyelhető meg a történelmi Európában, míg a muzulmán vallást előtérbe helyezik. Miközben Európa a kereszténységnek köszönheti felemelkedését.
   Tőkés László brüsszeli hivatalában számos református, illetve alapítványi vezetővel találkozott, hogy javulhasson az üldözött keresztény kisebbségek ügye Romániában is.
   A politikus bejelentette: még e hónapban összeül a Kárpát-medencei Autonómia Tanács, mert nemzeti összefogás nélkül nem juthatnak előbbre.
   Szilágyi Zsolt, a brüsszeli iroda vezetője elmondta: - Az EP-választások és annak sikere nyomán kérdés- és probléma-áradat zúdult feléjük. Ezért iroda-lánc felállítása mellett döntöttek, mely irodáknak nem csupán az erdélyi magyarság létkérdéseire kell választ adniuk, de a magyar-magyar kapcsolatok javításán is fáradoznak. Bemutatta Nemes Csaba budapesti irodavezetőt, aki az Erdélyi Gyülekezet lelkészeként látja el majd e feladatot.
   Szilágyi hangsúlyozta: - A koszovói helyzet nyomán egyre gyakoribb a magyar-ellenes hangulat Erdélyben. Mint mondta, Hargita megye rendőrfőnöke például verőlegény volt a Ceausescu rendszerben, s ma ugyanúgy jó pozícióban van, mint a kommunista rendszerben.
   A kisebbségi politika nagy utat tett meg az elmúlt 20 évben, de még talán sosem voltunk ehhez hasonló történelmi mélyponton - hangsúlyozta Németh Zsolt. A háttár-alkukra épülő nemzet-stratégia nem hozott eredményt. Tarthatatlan, hogy magyarázni kell, mely szerint van magyar ügy a Kárpát-medencében. Az egyes nemzetrészek összefogására van szükség, ha e téren eredményt kívánunk elérni - mondta a Parlament Külügyi Bizottságának elnöke. Ahogy Tőkés László számít a magyarországi magyarokra, mi is számítunk rá - zárta köszöntő beszédét a politikus.
   A budapesti Iroda vezetője közölte: naponta 9-14 óra között lesz hivatalos ügyintézés. Március 15-én nyitják meg a nagyváradi irodát.
   Újságírói kérdésre Tőkés László elmondta: - Európai Néppárti tagfelvétele folyamatban van, annak ellenére, hogy a román képviselők folyamatosan akadályozzák ezt. Úgy viselkednek, mintha vétójoguk lenne, pedig nincs - mondta. Március 12-én dől el a kérdés.
   Az ünnepi eseményen megjelent számos közéleti személyiség, így Entz Géza alapítványi elnök, Kékessy Dezső volt párizsi nagykövet, illetve a Civil Jogász Bizottság tagjai.





Elmarad a vereckei emlékműavatás
forrás: Duna Tv, Erdély Ma
2008., HUNSOR medencefigyelő

Elmarad a vereckei emlékmű március 14-ére tervezett avatása, s emiatt Sólyom László magyar köztársasági elnök elhalasztja hivatalos ukrajnai látogatását, holott arról még januárban, Viktor Juscsenko ukrán államfővel állapodtak meg Munkácson.

A hírt Magyarország ungvári fokonzulátusán sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudták, Kijevben viszont igen. Tudósítónk érdeklődésére Bársony András, Magyarország ukrajnai nagykövete úgy fogalmazott, hogy "a vereckei emlékmű avatásának előzetes, március 14-i idopontja számos oknál fogva nem tartható, ezért az biztosan csúszni fog". Elmondta még, kapcsolatba léptek Viktor Juscsenko elnök titkárságával, s azt kérték az ukrán féltől, tegyenek javaslatot egy későbbi idopontra vonatkozólag, amikor biztosan garantálható a két szomszédos ország államfőinek teljes értékű programja. Bársony András szerint a jövő hétre tervezett, de most mégis elmaradó államfői találkozóra és ezzel egyidejűleg az emlékmű felavatására még az első félév végéig sor kerülhet. Az alkotás kivitelezője, a Munkácson élő Matl Péter szobrászművész azt közölte, így legalább teljes értékű munkát végezhet, félkészet nem szívesen szeretne.

A témánál maradva: a héten 18 kárpátaljai ukrán értelmiségi nyílt levélben tiltakozott a vereckei emlékmű felavatása ellen. Levelükben úgy vélik, Kárpátalján erősödőben van az ukrán- és államellenesség. Éles hangú nyilatkozatban tiltakoznak a ruszinok nemzetiségként való elismerése, a munkácsi várba tervezett turulszobor és főképp a vereckei magyar honfoglalási emlékmű felépítése ellen. A nyilatkozat szerzői szerint ebbe az ukrán- és államellenes folyamatba illeszkedik egyes politikai erők azon törekvése, hogy mindenáron idegen, főként magyar jelképeket helyezzenek el Kárpátalján, s ezt - mint fogalmaznak - érdekes módon a hatalom is támogatja. Példaként említik, hogy a helyi hatalmi szervek hozzájárulásával, az ukrán nemzeti érdekeket és törvényeket megsértve, az ukrán állam területén, a munkácsi várban vissza akarják állítani a magyar Árpád-házi jelképet, a turulmadaras szobrot, amely egy 33 méter magas oszlopon áll majd a vár fölé magasodva.

Az aláírók ukránellenes megnyilvánulásnak nevezik a vereckei magyar honfoglalási emlékmű építését is Kárpátalja és Lemberg megyék határán. Szerintük a magyarok alaptalanul állítják, hogy a terület, amelyet annak idején elfoglaltak, "terra incognita" lett volna. Kijelentik, hogy minden elérhető eszközzel készek megvédeni "Kárpátalja ukrán földjén" az ukrán állam és ukrán nép érdekeit, amihez kérik valamennyi ukrán társadalmi, tudományos, oktatási, kulturális szervezet, politikai párt, képviselő és értelmiségi támogatását, továbbá indítványozzák parlamenti vizsgálóbizottság felállítását.

írta DUNDA György