Egészségbiztosítás: nem lesz visszaút?
2007. október 9., 13:09 fidesz.hu

Nem zárta ki az egészségügyi miniszter, hogy a magánbefektetők jelölik a részben privatizált egészségpénztárak vezérigazgatóját, és azt sem, hogy az átmeneti időszak után kivásárolhatják az államot.

Horváth Ágnes a Hírszerző internetes újságnak adott interjúban is cáfolta azt a fideszes állítást, hogy a profitra garanciát adnának a piaci befektetőknek. Azt viszont megerősítette, hogy a magáncégek kártérítési pert indíthatnak az állam ellen, ha a következő kormány megpróbálná visszaállítani az egybiztosítós rendszert. Erre a pontra utalhatott a Kórházszövetség elnöke, amikor a Világgazdaság című napilapnak azt nyilatkozta, a kórházak vezetésének fel kell készülnie arra, hogy nem lesz visszarendeződés.

A privatizáció után várható kórházösszevonásokra és esetleges kórházbezárásokra utalva Varga Ferenc azt is mondta, bűn lenne a 400 milliárd forintnyi uniós pénzt olyan intézményekre fordítani, amelyek később feleslegessé válhatnak. A tegnap nyilvánosságra hozott egészségbiztosítási koncepció szerint a magánosított egészségpénztárak különbséget tehetnek a kórházak és a rendelők között. Azokkal a szolgáltatókkal, amelyeknek jók a hatékonysági mutatói, úgynevezett preferált szerződéseket köthetnek, aminek néhány év elteltével a kisebb, kevésbé hatékony kórházak bezárása lehet a következménye.
(hirtv.hu)


Polgárháborús hangulat aggasztja Schmidt Máriát
MTI 2007. 10. 09., 12:35Utolsó módosítás: 2007. 10. 09., 12:43 [origo]

Negatív értelmet kapott a kiegyezés fogalma, pedig csak ezáltal érhetők el a reális célok - állította Schmidt Mária történész, a Terror Háza igazgatója az MTI-nek adott interjújában. Schmidt szerint a jelenlegi politikai helyzet polgárháború hangulatát idézi.

"Permanens polgárháború folyik Magyarországon, holott az elmúlt másfél évszázad arra figyelmeztet, hogy akkor ment jól az országnak, amikor a kompromisszumok, a kiegyezések lehetővé tették a reális célok elérését" - közölte Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az MTI-nek adott interjújában. "Mostanra már szinte kezelhetetlenné válik a háborús hangulat, amely gyakorlatilag a mindennapokat is megüli. A helyzet kilátástalannak tűnik, a politikai elit a saját alkalmatlanságáról állít ki bizonyítványt azzal, hogy képtelen kompromisszumra, kiegyezésre, holott maga az élet kompromisszumokból, kiegyezésekből áll. Az ember a mindennapi életében számtalan kompromisszumot köt, ha úgy tetszik, kiegyezik a környezetével" - mondta.

Schmidt Mária szerint a kompromisszumokra való képtelenség azzal is magyarázható, hogy "még mindig a mindent vagy semmit logikájában gondolkodunk". Több mint két évszázada, a francia forradalom óta a forradalmi változás pozitív, ígéretekkel teli fogalommá lett, míg a kiegyezés és a kompromisszum általában negatív értelmet kapott. "Minderre ráerősített a kommunista, szocialista korszak forradalminak mondott romantikája" - állította a történész.

Ugyanakkor Magyarország történelme az elmúlt másfél évszázadban szerinte azt mutatja, hogy "Magyarországnak mindig akkor ment jól, ha a realitásokat figyelembe véve képes volt jó kompromisszumokat kötni, képes volt a helyzetét reálisan mérlegelni, megvalósítható célokat tűzött maga elé: konszolidációs időszakokat tudott kiérlelni" - mondta a a Terror Háza igazgatója. Példaként említette az 1867-es "történelmi" kiegyezéssel kezdődő, 1914-ig tartó korszakot, majd az első világháború befejezése utáni, az 1920-tól 1938-ig terjedő időt, végül 1956 nemzeti tragédiáját, a megtorlások szörnyű éveit követő időszakot, az 1963 utáni majd negyed évszázadot. Szerinte ezekben a korszakokban az volt a közös, hogy a magyar politikai elit képes volt a kiegyezésre az emberekkel, képes volt az adott körülmények figyelembevételével az ország helyzetét reálisan mérlegelni és ez alapján megvalósítható célokat tűzött ki, azaz képes volt konszolidációs időszakot kiérlelni.

Az 1989 utáni úttévesztést Schmidt Mária szerint több tényező egybeesése okozta. Egyrészt a Kádár-rendszer jórészt az ország súlyos eladósításával teremtette meg az akkori kiegyezés kereteit, másrészt - és szerinte ez volt a legnagyobb probléma - "azt hittük, és azt hitették el velünk, hogy mi valamiképpen győztesként léptünk át az új rendszerbe". "Szabadok vagyunk, és demokráciában élünk, de a harmadik világháborút, a hidegháborút elveszítettük" - mondta, ami szerinte azt jelentette, hogy 1989-re a magyar gazdaság romokban hevert. Az ország azonban illúziókban ringatta magát: "azt hittük, hogy valami jár nekünk a Nyugattól, azt képzeltük, hogy a határok megnyitásával mi buktattuk meg a kommunizmust".

A magyar politikai elit nem vette figyelembe a világban zajló nagypolitikai játszmákat, azt, hogy milyen következményekkel jár a szovjet világbirodalom összeomlása, az egypólusú világ kialakulása, a globális nyitás, illetve az új játékosok megjelenése a világpolitika színterén - folytatta. Schmidt szerint mindezek következtében a magyar politikai elit XX. századi politikát akar folytatni a XXI. században is, nem képes átlépni egy teljesen megváltozott világ koordinátarendszerébe, és állandósult polgárháborúba bonyolódik.

A politikai elit nagy része semmibe veszi a választópolgárokat, mert azt azt hiszi, hogy a fejük felett kell meghozni a döntéseket - mondta. Különösen lesújtó véleményt fogalmazott meg Schmidt Mária a jelenleg kormányon lévő erőkről, személyesen a miniszterelnökről, aki szerinte "ámokfutáshoz hasonló reformőrületbe" kezdett. Úgy vélte: a teljes mélypontot jelenti az, hogy a kormányfő képes volt a nyilvánosság előtt kijelenteni: korábban - miniszterként - látatlanban írta alá az elé tett dokumentumokat, és ezekért ő nem vállal felelősséget.

Schmidt Mária a Fidesz-kormány idején, 1998 és 2002 között Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadója volt. Később olyan hírek jelentek meg róla, miszerint Schmidt nem fogadja el a Fidesz jelenlegi irányvonalát, és új jobboldali pártot szervezne. Ezt azonban Schmidt határozottan tagadta.

Schmidt közölte, hogy a XXI. Század Intézet éppen azért indított vitasorozatot a mai magyar valóság legfontosabb kérdéseiről eltérő politikai nézeteket valló közszereplők részvételével, hogy "elméleti muníciót" és példát adjon "a gondolat nélküli, rendkívül alacsony színvonalú" magyarországi politikának. "Szerintem sokkal több mindenben egyet lehetne érteni, ha képesek lennénk egyáltalán eljutni oda, hogy a másikat meghallgassuk" - mondta.

KORÁBBAN
    * Lényegtelennek tartja Orbán a Schmidt-ügyet
    * Tagadja a pártalapítási tervet Schmidt Mária


A vagyontörvény megsemmisítését kérik az Ab-től
2007. október 9. FigyelőNet, MTI

A vagyontörvény megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól az a beadvány, amelyet első helyen Zlinszky János volt alkotmánybíró és Bencze Izabella, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság volt vezérigazgató-helyettese jegyez - közölte a az Élőlánc Magyarországért Mozgalom sajtószolgálata kedden az MTI-vel.

Zlinszky János és Bencze Izabella az országgyűlési képviselőkhöz intézett korábbi felhívás 62 aláírója nevében az állami vagyonról szóló törvény megsemmisítését kérik az Alkotmánybíróságtól - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.

Az indítvány szerint a kihirdetett törvény az Alkotmány több szakaszába ütközik, mert a köztulajdonnak nem biztosít a magántulajdonnal egyenrangú védelmet; nem veszi figyelembe, hogy az állam tulajdona a nemzet vagyona, amellyel csupán az egész nemzetet képviselő szervezet rendelkezhet, és korlátozza az állampolgárok részvételét a közvagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásában.

Az aláírók kezdeményezik, hogy az alkotmánybírák szólítsák fel az Országgyűlést olyan törvény megalkotására, amely a nemzeti vagyon őrzését és kezelését az alkotmánynak megfelelő módon biztosítja. Zlinszky János a távirati kérdésére elmondta, kérelmüket úgynevezett "utólagos normakontroll iránti kérelemnek" tekintik.

Az Élőlánc Magyarországért mozgalom a nemzeti vagyon eladása, az úgynevezett vagyontörvény elfogadása ellen szeptember 10-én a Parlament épülete előtt tüntetett a jogszabály szavazása alatt.

A tüntetést akkor támogatásáról biztosította a Professzorok Batthyány Körének elnöksége, a MAGOSZ, a Magyarországért Egyesület és az Energiapolitika 2000 Társulat.

Kapcsolódó témák
Egységes vagyontörvényt sürget a számvevőszék


Összefognak a szocialista polgármesterek Gyurcsány csomagja ellen
2007-10-09 12:14 hírTV

Egységes fellépésről egyeztetnek a szocialista polgármesterek, ugyanis nem értenek egyet Gyurcsány Ferenc tisztasági csomagjának egyik pontjával.

Egységes fellépésre készül a miniszterelnök közéleti tisztasági csomagja ellen az MSZP önkormányzati lobbija a szocialista párt szombati frakcióülésén. Molnár Gyula, a főváros XI. kerületének szocialista polgármestere, aki egyben a legnagyobb önkormányzati érdekképviselet, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének az elnöke, megerősítette, hogy polgármesteri körben már tárgyaltak a Gyurcsány Ferencnek adandó közös válaszról.

A vita politikai részéről Molnár Gyula nem nyilatkozott, mert mint mondta, ez az MSZP belügye. Közjogi álláspontját viszont ismertette. A politikus helyesnek tartja, hogy 1994-ben a parlamenti többség nem egy második kamarával teremtette meg az önkormányzatok országgyűlési képviseletét, hanem azzal, hogy megadta a parlamenti képviselőknek az önkormányzati választáson való indulás jogát. Hozzátette, az önkormányzatok országgyűlési képviseletét a főállású parlamenti képviselőség visszaállítása után garantálni kell, ami a gyakorlatban a kétkamarás parlamenti rendszer megteremtését jelentené.


Újabb gyanús telekügy Lágymányoson
Index - Szegő Iván Miklós | 2007. október 9., kedd 17:02

Egy csaknem negyvenezer négyzetméteres Budafoki úti ingatlan igen bonyolultan került a lágymányosi ingatlanfejlesztéseket végrehajtó Öböl XI. Kft. kezébe. A kerületi ingatlanberuházásokat vizsgáló jelentés szerint az önkormányzat nehezen követhető tranzakciókat hajtott végre, míg Leisztinger Tamás nagyvállalkozó (aztán tőle részben portugál befektetők) kezére jutott ez a telek is, akárcsak a többi lágymányosi fejlesztési terület.

Ismét különös telekügyre bukkantunk a Lágymányosi-öböl fejlesztéséről szóló újbudai vizsgálóbizottsági jelentésben. Az öbölben és a Kopaszi-gáton zajló beruházások ugyanis nem kizárólag a Duna-partra koncentrálódnak, hanem a Budafoki és a Dombóvári útra is kiterjednek.

Mostanáig a vita többnyire arról szólt, hogy az önkormányzat a part menti területeket vitte be az ellenzék szerint áron alul (a polgármesteri hivatal szerint pedig értékbecslésen felül) a Leisztinger Tamás cégeivel közösen működtetett Öböl XI. Kft.-be. A kerületi ingatlanberuházásokat vizsgáló jelentés azonban felhívja a figyelmet egy budafoki területre is.

Az Öböl XI.-ben pedig ezután folyamatosan csökkent az önkormányzat részesedése, egészen 1 százalékig, miközben Leisztinger Öböl Invest nevű cége 99 százalékos részesedést szerzett. Később az Öböl Invest háromnegyed része került a portugál Mota-Engil építőipari csoport birtokába, a HVG információi szerint 25 milliárd forint körüli összegért. (Az önkormányzat 1,9 milliárdot kapott saját vagyontárgyaiért, amelyeket az Öböl XI.-be apportált, majd az így szerzett üzletrészeit fokozatosan eladogatta Leisztingernek.)

Az utóbbi napokban azonban a XI. kerületi ellenzék egyre erőteljesebben veti fel a partmenti ingatlanokon túl egy belső, a Budafoki út mentén lévő terület sorsát. 2006 szeptemberében ugyanis az újbudai önkormányzat megvásárolta a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól, a KVI-től a 4042/99 helyrajzi számú ingatlant. (Az Indexnek az önkormányzatnál eddig senki nem árulta el a vételárat, csak annyit lehet tudni, hogy kedvezményes áron kapta meg a kerület az állami szervezettől a területet.)

Ennek az ingatlannak igen furcsa sorsa lett ezután. Tranzakciók sorozata zajlott, amelynek végeredményeként a 4042/99-es telek is az Öböl XI. Kft.-be került, onnan pedig az Öböl Invest, illetve Leisztinger és a portugálok fennhatósága alá.

De nézzük, mi is történt a Budafoki úton: a 4042/99-es ingatlan éppen olyan helyen volt, amely összekapcsolhatta az eredetileg Leisztinger-féle telkeket az önkormányzat korábbi ingatlanaival, amelyeket már egy-két évvel korábban az Öböl XI. Kft.-be apportáltak. Leisztinger a Budapesti Erőmű francia tulajdonosától szerzett telkeket a Budafoki úton, az önkormányzat pedig a Budafoki és a Dombóvári úton lévő vagyontárgyait vitte be a közös cégbe, az öböl vízfelületén, partján és a Kopaszi-gáton kívül.

Érdekes tranazakció

Érdekes, hogy az önkormányzat nem apportálta egyből az Öböl XI. Kft.-be a KVI-től vélhetően kedvezményesen megszerzett ingatlanát, így részesedését nem növelte az Öböl XI.-ben. Ehelyett az ingatlant Újbuda előbb saját vagyonkezelő cégébe, a Buda-Hold Kft.-be apportálta.

Ez azonban csak a kezdet volt. A Buda-Hold Kft. az Öböl XI. Kft.-vel közös vállalkozást hozott létre Nádor Öböl Kft. néven. A Nádor Öbölbe szintén apportként vitték be a 4042/99-es telket, majd gyakorlatilag beszerzési áron továbbadták ezt az Öböl XI. Kft.-nek

Egészen pontosan nem is telekeladásról volt itt már szó, hanem arról, hogy az Öböl XI. Kft. kivásárolhatta a Buda-Hold üzletrészét a Nádor Öbölben. (Erre már a Nádor Öböl alapításakor opciót, lehetőséget kapott az Öböl XI.)

Az ellenzéki Fidesz szerint (annak a jelentésben foglalt kisebbségi véleménye szerint) nem világos, hogy a Nádor Öböl Kft.-t miért az Öböl XI. Kft.-vel hozta létre a Buda-Hold, és az sem egyértelmű, hogy miért ad vételi opciót az Öböl XI.-nek az ingatlanra. Azt sem érti az újbudai oppozíció, hogy a 38 ezer 622 négyzetméteres alapterületű ingatlant miért nem apportálta valós piaci áron, közvetlenül az Öböl XI.-be az önkormányzat, amivel az üzletrészének arányát tudta volna növelni.

Ehelyett 2006. október 20-án az Öböl XI. Kft. taggyűlése döntött a Nádor Öböl Kft.-ről, arról, hogy kivásárolja a Buda-Hold Kft. üzletrészét. Az Öböl XI. Kft. 353 millió forintot fizetett, ez információink szerint nem sokkal több annál, mint amennyiért az önkormányzat kedvezményesen hozzájutott a 4042/99-es telekhez a KVI-től.

Rosszul járt a kerület?

Vagyis az ellenzék most azt kérdezi, miért kellett a kerületnek megint rosszul járnia egy ügyleten, amelyet rendkívül bonyolult módon hajtottak végre, és amelyet úgy vitték végig, hogy az önkormányzat nehogy túlzottan megnövelje befolyását az öbölberuházást végrehajtó Öböl XI. Kft.-ben.

Amikor az ügyről az újbudai önkormányzat magukat megnevezni nem kívánó illetékeseit kérdeztük, nem kaptunk egyértelmű választ. Annyit tudtunk meg, hogy a Budafoki úti telket nem akarták külön kezelni, ezért vitték be végül az Öböl XI. Kft.-be.

Ez a telek ugyanis az összefüggő építési terület kialakítását szolgálta. Információink szerint olyan ingatlanról van szó, amelyet a kerületi képviselőtestület utóbb más övezetbe sorolt át, így ott magasházak építése is lehetővé vált. Ezáltal a telek tovább növelte értékét. Ennek a hasznát persze már nem az önkormányzat fogja élvezni, mert időközben az Öböl XI. Kft. irányítását teljesen átadták a vállalkozóknak.

A kerület egyik vezetője csupán annyit mondott a 4042/99-es telek kapcsán, hogy várhatóan ezt az esetet is megvizsgálja majd a Legfőbb Ügyészség, miután a múlt héten nyomozást rendeltek el a lágymányosi beruházások miatt.

Tisztzáni akarnak

Az önkormányzati vezető azt is elmondta, hogy örülnek az ügyészségi vizsgálatnak, mert így végre kiderülhet, hogy nem történt semmilyen szabálytalanság sem az öböl-ügyben, és akkor végre befejeződhet a politikai vita, amely hónapok óta zajlik, és hátráltatja a lágymányosi fejlesztéseket.

A Duna-parton egyébként éttermeket, klubokat, jachtkikötőt, vízi rendőrséget, lakásokat, kereskedelmi és szolgáltató beruházásokat terveznek a befektetők. Várhatóan gyalogoshíd is épül majd a Kopaszi-gát végénél, a Hengermalom utca meghosszabbításaként, sőt szállodát, és később, a csepeli központi szennyvíztisztító megépülése után strandot is létesítenének az öbölben.