Kedves Barátunk!

        Az Október 23. Bizottság Alapítvány szeretettel meghívja Önt és kollegáját január 17-én, csütörtökön 10 órára a sajtótájékoztatójára.

Téma:
       
    Az egészségbiztosítási tv. bevezetésének várható hatása a nyugdíj reform már meglévő következményeiből kiindulva
Nemzeti Akció Program (NAP) az Albert házaspár által kezdeményezett népszavazás ügyében
     Az Október 23. Bizottság Alapítvány nemzetközi kutatói pályázati felhívásának ismertetése

Az eseményen az Október 23. Bizottság Alapítvány tagjai az '56-os Alapítvány tagjaitól, eddigi tevékenységükért megtisztelő kitűntetést vesznek át.

Helyszín: Articsóka Étterem, 1066, Bp. Zichy J. 17.

Tisztelettel:

dr. Szöőr Anna
kuratóriumi tag
dr. Völgyesi Miklós
elnök

---

A nagy magyar valóság!

Két beteg sántít be két különböző magyar orvosi rendelőbe, és mindkettőnél megállapítják, hogy csípő protézis operációra van szüksége.

Az első beteget egy órán belül megvizsgálják, azonnal elvégzik a röntgenfelvételt, kiértékelik, és másnapra kitűzik az operáció idejét.

A második beteg egy hétig vár míg a körzeti orvoshoz be tud jutni, aki egy specialistához küldi. A specialistára nyolc hétig vár, aki kiírja röntgenre, amit egy hónapon belül elvégeznek és kiértékelnek. Onnan további CMR vizsgálat szükséges, ami újabb három hónap. Megállapítják az operáció szükségességét. A kórházban előjegyzik és 9 hónap múlva már meg is operálják.

Mi a különbség a két beteg közt?
Az első egy kutya, a második egy ember.


Kínos ügy: APEH-dolgozók előzetesben?
2008-01-14 20:55 hírTV

Több APEH dolgozót is előzetes letartóztatásba helyeztek a napokban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében - értesült a Független Hírügynökség. Úgy tudják: tehetős vállalkozókat fenyegettek meg vagyonosodási vizsgálattal.

A rendőrség hivatalosan egyelőre annyit közölt, több ember ellen is eljárást indítottak hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás és hivatali visszaélés megalapozott gyanújával.

A botrány kínosan érintheti a pénzügyminisztert és az APEH-elnökét is, hiszen mindkettőjük karrierje Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében indult.
FH


A rendőrök hazudtak a túlkapások leplezése miatt
2008. január 15., 06:47 fidesz.hu

Papírja van a magyar rendőrségnek arról, hogy tanúként beidézett tagjai hazudtak a bíróságnak, hogy mentsék a 2006-os túlkapások felelőseit. A sorozatos falazások miatt a Fővárosi Bíróság öt rendőrből négyet kénytelen volt felmenteni bizonyítékok hiányában. Egyik ítélet se jogerős.

"A rendőrtanúknak egy része biztosan hazudott itt a bíróság előtt, azt nem lehet tudni, hogy melyikük." Először mondta ki bíróság: az egyenruhások falaznak egymásnak, hogy mentsék a 2006-os túlkapások felelőseit. A Fővárosi Főügyészség már tavaly nyáron utalt arra, azért kellett megszüntetnie több mint hatvan ügyben az eljárást, mert nem sikerült azonosítania a bűncselekményt elkövető rendőrt. A Fővárosi Bíróság előtt most két perben öt rendőr állt, valamennyien hivatalos személy által elkövetett bántalmazás vádjával.

Az egyik ügy sértettje egy perui állampolgár. Elmondása szerint gyrosért ugrott le egy gyorsbüfébe az MTV ostromának éjszakáján. Hazafelé tartott, amikor a rendőrök rátörték a kaput. A kőbányai kapitányságra vitték, ahol valamelyik egyenruhás eltörte az orrcsontját, és bezúzta a mellkasát.

Daróci Márta ügyész úgy fogalmazott: a rendőri vallomások ellentmondanak egymásnak és az iratoknak is, míg az előállított személyek vallomása egybehangzó, következetes és szavahihető, ezért megállapítható a vádirati cselekmény. Cserni János bíró szerint viszont épp az ellentmondó vallomások miatt nem állapítható meg egyértelműen a vádlott bűnössége. A bíróság bizonyítékok hiányában mentette fel, álláspontjuk szerint ő is elkövethette, de bármely olyan ott dolgozó rendőr is, aki nem került a látókörükbe. A sértett egyébként egyértelműen felismerte a vádlottat, akit korábban már elítéltek azért, mert rendőrként bántalmazott valakit.

A másik perben a rendőri alegységet ugyan sikerült azonosítani, de a konkrét elkövetőket nem, épp a falazások miatt.

"Az egymás iránt érzett szolidaritás olyan mélységű, hogy a rendőrtanúk még a hamis tanúzást is felvállalták annak érdekében, hogy a megvádolt társaik felmentésére kerüljön sor" - fogalmazott Kalina József bíró.

Az öt rendőrvádlottból egyet ítélt el a bíróság. Azt, aki tüntetők helyett egy olyan hajléktalant pofozott fel, és rugdosott meg, akit éppen az MTV ostromának éjszakáján vittek be a kőbányai kapitányságra. Smajda Gábor egy év fogházat kapott - három évre felfüggesztve. A büntetett előélet alól mentesítette a bíróság, így tovább szolgálhatja és védheti a Magyar Köztársaságot.
(hirtv.hu, MNO)


Visszadátumozási botrány - a felvétel rendőrségi kérésre készült?
Lánchíd Rádió, h, 2008-01-14 20:07

A rendőrség tudtával és kérésére készült hangfelvétel a 30 millió forintos visszadátumozási botrányról. Ezt az a férfi nyilatkozta a hírTV-nek, aki bevitte a diktafont a 2005-ös titkos egyeztetésre.

Rácz Róbert, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat fideszes elnöke vizsgálatot rendelt el a közhasznú társaságnál. A visszadátumozási botrányban érintett szocialista politikus panziója elé pedig tüntetést hirdettek Polgár városának lakói, hogy tiltakozzanak a közpénzek eltüntetése ellen. Tóth József 2006 óta a Hajdú-Bihar megyei település polgármestere, és a körzet parlamenti képviselője.

A Hír Televízió Célpont című műsora mutatott be részleteket abból a 2005-ös hangfelvételből, amelyen a politikus arról beszél, nem talál kivetnivalót abban, ha visszadátumozott papírokkal kozmetikázzák a megyei önkormányzat egyik cégének gazdálkodását. Tóth József az előző ciklusban a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke és a közhasznú társaság felügyelőbizottsági tagja volt.

A kétes ügylettel azt a 30 millió forintot próbálták lefedni, amely hiányzott a közmunkaprogramra kapott állami támogatásból. Az önkormányzati kht. egy konzorcium tagjaként nyert el kétszer 300 millió forintot az épülő M3-as autópálya csapadékelvezetésére. Az összeg egyik felét a kormány folyósította, a másikat pedig a már megszűnt állami tulajdonú Nemzeti Autópálya Rt.

A visszadátumozók - a jelek szerint - alapos munkát végeztek. A munkaügyi minisztérium közleménye szerint a konzorcium szabályosan elszámolt a 300 milliós kormányzati támogatással.

A közmunkapályázaton elnyert összeg felhasználását nem a szaktárca, hanem két magáncég vizsgálja. Az egyik társaság a munka minőségi ellenőrzését végzi, a másik pedig a pénzügyi elszámolást, mégpedig a szaktárca tájékoztatása szerint havi bontásban. Arra egyelőre nincs magyarázat, hogy az ellenőrző cégnek miért nem tűntek fel azok a számlák, amelyekre Tóth József azt mondta, hogy fiktívnek is rosszak. Az Országgyűlés munkaügyi bizottságának szocialista elnöke, aki az előző ciklusban is tagja volt a testületnek, nem talál kivetnivalót abban, hogy közbeszerzési pályázattal kiválasztott magáncégek ellenőrizzék a közpénzek elköltését.

A felvétel rendőrségi kérésre készült?

A rendőrség tudtával és kérésére készült hangfelvétel a 30 millió forintos visszadátumozási botrányról. Ezt az a férfi nyilatkozta a hírTV-nek, aki bevitte a diktafont a 2005-ös titkos egyeztetésre. A férfi azért szólt a rendőröknek, mert attól tartott, hogy ő is bajba kerülhet a kht.-nál futószalagon elkövetett bűncselekménygyanús ügyek miatt.


"Beteg és felháborító" - előre lehetett tudni Alföldi győzelmét?
Színházigazgató-választás magyar (helyett élősködő) módra
Stemler Miklós 2008-01-15 07:32 Hírszerző

További hullámokat vet a Nemzeti Színház igazgatói posztja körüli pályázat, amely kapcsán karácsony előtt az egyik pályázó nemes egyszerűséggel csalást emlegetett. A valóban furcsa körülmények között lezajlott pályáztatás tökéletesen jellemzi a magyar színházak körül uralkodó állapotokat.

Külön nyilatkozatban szólalt meg a Magyar Színházi Társaság (MSZT) a Nemzeti Színház igazgatói posztja körül kialakult botrányban, amely során az egyik pályázó csalást emlegetett, és a Társaság értelmezése szerint a győztes nemi irányultságát és vallási hovatartozását firtatta.

Balikó Tamás, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója a Dunántúli Naplóban (azaz nem egy "internetes portálon", ahogy az állásfoglalásban szerepel) többek között azt mondta a pályázat kapcsán, hogy "ötvenéves evangélikus, adófizető polgárként, háromdiplomás heteroszexuális színházigazgató férfiként pedig úgy ítélem meg, hogy a csalás az bűn".

A fénymásolás veszélyes üzem

Alföldi és Balikó mellett Hudi László és Szűcs Miklós adta be november végén a nemzeti vezérigazgatói posztjára a pályázatot, és a bírálóbizottság gyors munkát végezve, december közepére már ki is választotta a neki tetsző jelöltet.

Dolgukat megkönnyítette, hogy a pályázatok egy része csonka formában jutott el hozzájuk: a pécsi színházigazgató, Balikó Tamás 41 oldalas pályázatából például csupán kilenc oldalt kaptak meg egy fénymásolási malőr következtében.

A problémát a jelölt kiválasztása után, ám még az eredményhirdetés előtt észlelték, és a bizottság tagjai az eredményhirdetés előtti hétvégén áttanulmányozhatták a hiányzó oldalakat is. Korábbi véleményükön mindez nem változtatott: továbbra is Alföldi Róbertet javasolták a Nemzeti Színház élére. A Nemzeti társulata ezzel szemben nagy többséggel Balikó pályázatát támogatta, igaz, ők is csak az első körben megismerhető kilenc oldal alapján.

Hiller István miniszter december 20-án jelentette be, hogy a bizottság véleményét elfogadva Alföldi Róbertet nevezi ki a színház élére. A tárca menet közben az elkevert pályázati anyag kapcsán vizsgálatot indított és meg is lett a felelős, aki egy fegyelmivel lett gazdagabb hibája miatt.

Balikó egy másnap megjelent interjúban az eljárás egész módját kifogásolta: mint mondta, véleménye szerint új pályázatot kellett volna kiírni a hiba kiderülése után, mivel a történtek akár csalásnak is nevezhetőek.

Balikónak nem ez a kijelentése váltott azonban ki visszhangot, hanem a fentebb már idézett mondata, amely kapcsán némi fáziskéséssel most elítélte a Magyar Színházi Társaság, miután véleményük szerint a mondat "szellemisége" elfogadhatatlan.

Homofób állítások?

Alföldi maga nem kívánta kommentálni az ellene való támadásokat, ám ezt megtette helyette a Magyar Színházi Társaság - igaz, ők valami oknál fogva csupán Balikó értelmezésük szerint homofób állításaival foglalkoztak, az érdemi váddal nem.

Balikó: egy mondatáról vitáznak, nem a lényegről (Fotó: MTI)

Mindezt maga Balikó is kifogásolta, aki a Hírszerző kérdésére úgy fogalmazott: a Társaság állásfoglalása "beteg és felháborító", amelyből bírósági ügy lesz. A PNSZ igazgatója hevesen cáfolta, hogy bármilyen formában utalt volna Alföldi nemi orientációjára és vallási hovatartozására, leszögezve: semmilyen személyes konfliktusa nincs a győztessel.

Mindamellett a pályázat körüli anomáliákkal kapcsolatban Balikó továbbra is fenntartja álláspontját. A színész-szakember szerint egyébként előre lehetett tudni Alföldi győzelmét, ez azonban nem mentség a pályázati botrányra, főleg úgy, hogy a tárca akár azt is megtehette volna, hogy nem ír ki pályázatot a részvénytársasági formában működő színház élére.

Balikó szavainak súlyát növeli, hogy egy másik pályázó, Szűcs Miklós, a Budapesti Kamaraszínház igazgatója is hasonlóan vélekedik. Szűcs a Hírszerzőnek leszögezte: semmi kétsége sincs afelől, hogy a fénymásolási kavarás szándékosan történt, elmondása szerint vele azt közölték, hogy a kihagyott részekre semmi szükség sincsen.

Arról Szűcs is meg van győződve, hogy a pályázatot "levajazták", legalábbis csupán így tartja elképzelhetőnek azt a parajelenséget, hogy a Heti Hetes című tv műsorban már az eredményhirdetés előtt ünnepelték Alföldi győzelmét - más kérdés, hogy mindezt akár ártatlan poénkodásként is lehetett értelmezni.

A budapesti színházigazgató mindenesetre elmondása szerint már túltette magát az ügyön, csupán egy dolog zavarja: a minisztériumból senki sem kért tőle elnézést.

Színházigazgató-választás magyar (helyett élősködő) módra

Ami azt illeti, az általunk megkeresett színházi szakemberek közül senki sem lepődött meg túlságosan a pályázat lebonyolításán, miután az leginkább a "business as usual" kifejezéssel jellemezhető.

Egyikük megfogalmazása szerint a vidéki színházak esetében régóta tudott, hogy az igazgatók kiválasztása minden esetben anyagi vagy politikai szempontok alapján történik, a szakmaiság semmilyen szerepet sem játszik.

Mindez bizonyos szempontból nem is meglepő: az elmúlt évek során az önkormányzati fenntartású színházak folyamatos megszorításokkal szembesültek, így a pénzszűkében lévő önkormányzatok érthető módon azon pályázók mellett döntenek, akik kevesebb pénzből tudják továbbvinni a színházakat.

Némileg pikánsabbak a politikai színezetű igazgatóválasztások, amelyekből szintén akadt pár az elmúlt egy évben, elsősorban az ellenzéki vezetésű városok esetében. Kaposváron a szakma által leginkább elismert vidéki színházként számon tartott Csiky Gergelyben egy '56-os darab kapcsán szabadultak el az indulatok tavaly márciusban: többek szerint a botrány hátterében éppenséggel a jobboldali városvezetésnek nem tetsző igazgatójelölt megfúrása állt.

Szolnokon nyáron a jelenlegi kormánykoalíciót előszeretettel bíráló Balázs Pétert nevezték ki a színház élére, teljesen eltekintve a szakmai testület döntésétől, amely Anger Zsoltot támogatta volna.

A szakma mindkét esetben nyilatkozatok és nyílt levelek formájában tiltakozott a politikai befolyásolás ellen, nem túl meglepő hát, hogy most mind Balikó, mind Szűcs sérelmezi, hogy a Nemzeti esetében a Magyar Színházi Társaság csupán a pécsi igazgató egy szerencsétlen mondatával foglalkozik csupán, nem pedig a pályázat körüli furcsaságokkal.

Az MSZT álláspontja szerint mindamellett nem lehet csalásról beszélni az ügyben, hanem egy hibáról van szó, amit a minisztérium el is ismert - épp ezért nem is foglalkoztak közgyűlésükön a kérdéssel.

Az MSZT ügyvezetője, Vajda Márta pesszimista választ adott arra a kérdésünkre, várható-e változás a jövőben a meglehetősen sajátos színházigazgató választási gyakorlat kapcsán. Elmondása szerint ehhez az kellene, hogy maga a döntés szigorúan szakmai alapokon jöjjön létre, erre azonban lényegében semmi esély sincs.

Ezen véleménye szerint a most készülő új színházi törvény sem képes változtatni majd, bár csekély javulást hozhat azáltal, hogy legalább az elbíráló kuratóriumok összetétele szabályozásra kerül.

Kapcsolódó cikkek
    * "Látszik, hogy azt akarják, a Nemzetivel valami jó történjen"
    * "Kellemetlen ügy" - Alföldi nem tiszta úton került a Nemzeti élére?
    * "A társulatot személyes ízlésem fogja meghatározni" - Alföldi fiatalít a Nemzetiben
    * Alföldi Róbert bemutatkozott - Csökkentené a Nemzeti társulatát


Ahol van nemzeti érdekvédelem: 3 évet kaphat a lengyeleket antiszemitázó zsidó
2008-01-14. 18:50

Vádat emelhet Krakkó ügyésze egy holokausztiparban dolgozó zsidó "történész" ellen a lengyel nép rágalmazása miatt. Lengyelországban három évre megy hűvösre aki az egész nemzetet a nácik vagy a kommunisták által elkövetett bűnökben való részvétellel vádolja (ld. bűnös nemzet, utolsó csatlós, született antiszemiták stb.)

Az ügyészség ezt közleményben adta hírül, miután a hétvégén kaphatóvá vált az Amerikában élő mesemondó Félelem: Antiszemitizmus Lengyelországban Auschwitz után című könyvének lengyel kiadása. Az amerikai könyvipart és médiát (is) kézben tartó zsidóság természetesen hatalmas elismeréssel fogad(tat)ta a szárnyaló héber fantázia újabb kiemelkedő alkotását.

Jan T. Gross a princetoni egyetemen "tanít", és most éppen arról írt könyvet, hogy a lengyelek nem tudtak belenyugodni abba, hogy a zsidóság alig pár évnyi munka után ismét folytatja ott, ahol a nevelési kísérlet előtt abbahagyta, anélkül hogy a munka, fegyelem és a gazdanéppel szembeni tisztelet alapelveit megfelelő szinten magáévá tette volna, s - Gross azt állítja - ezért számos esetben ért atrocitás izraelitákat. A szerző szerint legalábbis, de az esetet hírül adó zsidó oldal is csak egyet tud megemlíteni, egészen pontosan a '46-os kielcei fenyítést, mellyel a zsidó vérgyilkosságok ellen tiltakoztak a lengyelek.

Mindenesetre a krakkói ügyész most vizsgálja a firkálmányt annak eldöntése céljából, hogy vonatkoztatható-e rá a lengyel büntetőjog azon része, mely szerint hároméves börtönbüntetéssel sújthatók azok, akik nyilvánosan azzal rágalmazzák a lengyel népet, hogy részt vett a nácik vagy a kommunisták bűntetteiben (az külön téma, hogy ezek említhetők-e egy napon vagy sem). Mert a lengyeleknek van ilyen törvényük, bizony.

Gondoljunk bele, milyen szép tiszta lenne főként fővárosunk levegője, ha pl. a "nemzeti" és "ellenzéki" Fidesz is keresztülvinne egy ilyen törvényt...

(Kuruc.info - Ynetnews)